Fontos tudnivalók a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésről az alábbiakban egy csokorban

 § Milyen tevékenység végzésére terjed ki a szabályozás?

2015. március 15-én hatályba lépett a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény, melynek szabályrendszere a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet eseti vagy állandó jelleggel folytatják, vagy, hogy milyen helyszínen végzik a kiskereskedést.

§ A nyitva tartás szabályai

A törvényben foglalt fő szabály szerint üzlet kiskereskedelmi napokon csak 6 és 22 óra között tarthat nyitva és vasárnapokon kötelezően zárva tart.

A főszabály alóli kivételek között szerepel, hogy az üzletek adventi vasárnapokon 6 és 22 óra között, december 24-én és december 31-én 6 és 12 óra között, valamint naptári évenként egy tetszőleges vasárnap 6 és 22 óra között nyitva tarthatnak.

§ Kivételek a főszabály alól az üzlet sajátosságai alapján

A főszabály alól további kivételeket képeznek bizonyos termékkört árusító üzletek. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig 5 és 12 óra között tarthat nyitva.

Kivételt képeznek még az újságot és virágot árusító üzletek, melyek vasárnap és munkaszüneti napokon 6 és 12 óra között nyithatnak ki, továbbá a sportlétesítményekben üzemelő boltok a sportrendezvény ideje alatt.

§ Személyi kör – ha az üzlet vasárnap kinyithat, ki dolgozhat?

Azok az üzletek, melyek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárvatartási időben is nyitva tarthatnak, ha ez alatt az idő alatt kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni részével rendelkező természetes személy, vagy az előbbiek segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.

§ Ellenőrzés

A törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletekben foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és amennyiben szabálytalanságot észlel, úgy köteles az üzlet ideiglenes bezárásáról határozni.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a kötelező vasárnapi zárva tartással kapcsolatos szabályozás az eddigi tapasztalatok szerint nem tekinthető véglegesnek, a törvény további módosításai várhatóak a közeljövőben.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.

2025. június 28-tól hatályba lép az új akadálymentességi törvény, amely alapjaiban változtatja meg a lakossági banki és pénzügyi szolgáltatások működését. Az új szabályozás célja, hogy a fogyasztók számára hozzáférhetőbbé és egyenlő esélyekkel igénybe vehetővé tegyék ezeket a szolgáltatásokat. Nézzük, mit is jelent ez a gyakorlatban! A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) egy ajánlás kiadásával kívánja elősegíteni, a fogyatékossággal élő ügyfelek esélyegyenlőségének biztosítását összhangban az Országos Fogyatékosságügyi Programban (a továbbiakban: Országos Fogyatékosságügyi Program) és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégiában foglalt célkitűzésekkel.