Az ingatlan bérletére vonatkozó szerződések szabályai

A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérlő zavartalanul használhatja és elfoglalhatja a bérlemény tárgyát képező helyiségeket. A bérbeadónak kötelessége a bérlő ezen jogát tiszteletben tartani, és a zavartalan használatot részére biztosítani. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartalmazza továbbá a bérbeadó kellékszavatossági kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy maga a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak.  

A bérleti szerződés a felek megállapodása szerint kifejezetten elő is írhatja, hogy a bérbeadó a bérlemény zavartalan használatát milyen módon biztosítja, illetve egy már előre látható, időzített építkezés vagy felújítás esetén a bérlő jogosult-e például csökkentett bérleti díj fizetésére.

Az átlagos bérleti szerződések döntő többségben azonban nem térnek ki ilyen részletekre, így számos olyan körülmény léphet fel egy építkezés vagy komolyabb felújítás során, ami a bérlők zavartalan használathoz való jogát akadályozza.

Ilyen körülmények lehetnek például:

• § Az építési munkálatokkal járó nagymértékű zajterhelés;
•  
• § A munkálatokhoz szükséges állványzat-tartószerkezet felállításából eredően a bérlemény nehezített megközelíthetősége;
•  
• § Az építési munkálatokkal összefüggésben a bérbeadó vállalkozóinak kárt okozó magatartása;
•  
• § Az építési munkálatok miatt a bérbeadó által a bérleti szerződés alapján nyújtandó szolgáltatások megvonása.

A bérlő jogai

Amennyiben beigazolódik, hogy az akadályozó körülményekből eredően a bérbeadó akaratlanul is szerződésszegést követ el, a bérlő kártérítési igényt érvényesíthet, akár kártérítési pert is indíthat a bérbeadóval szemben. A pereskedés elkerülése végett a bérbeadónak a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a bérlőket a tervezett építési munkálatokról és azok várható körülményeiről.

Az építkezés időtartamára a bérlő kérelmezheti többek között: a bérleti díj arányos csökkentését, vagy akár annak teljes összegére vonatkozó fizetési kötelezettség alóli mentesülését. Egyezség tárgyát képezheti továbbá az is, hogy miként érhető el a körülményekhez képest a legkisebb mértékű zajterhelés, illetve az építési munkálatokhoz szükséges eszközök elhelyezéséből/felállításából eredő akadályozó tényezők hogyan minimalizálhatóak.

Ilyen esetekben tehát célravezető, ha a bérbeadó minél előbb kapcsolatba lép a bérlővel, és lehetőleg békés keretek között próbálják meg kiküszöbölni a felmerülő problémákat. Amennyiben a felek egymás között nem tudnak mindenben megegyezni, érdemes szakértő jogi képviselő – például ügyvéd – tanácsát kikérni.

Amennyiben ingatlannal vagy ingósággal kapcsolatos bérleti, illetve adás-vételi szerződéssel kapcsolatban segítségre, jogi tanácsra van szüksége, forduljon bizalommal szakértő kolllégáinkhoz!

A gyermekek jogellenes külföldre vitele súlyos, komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek rendezése számos nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezés hatálya alá esik. Bár a családjogi normák nemzetközi összehangolása jelenleg is folyamatban van, a határokon átívelő családjogi viták egyik legérzékenyebb pontján, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének kérdésében kialakításra került egy több mint 100 ország által elfogadott, és alkalmazott jogi norma, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény. Jelen cikkünkben az Egyezmény és az arra épülő Uniós, valamint hazai jogszabályokat és joggyakorlatot mutatjuk be.

A házassági bontóperek során gyakran előforduló jelenség, hogy az egyik házastárs önkényesen dönt a közös gyermekek sorsa felett, ezzel megnehezítve, vagy adott esetben ellehetetlenítve a másik érintett szülő lehetőségét arra, hogy gyermekeit láthassa, velük a kapcsolatot akár személyes találkozás útján, akár más módon tarthassa. Ez különösen problémás lehet, ha az egyik szülő a gyermek tartózkodási helyét vagy iskoláját a másik szülő hozzájárulása nélkül változtatja meg.  Ilyen esetekben a jogosult szülőnek több jogi lehetősége is van a jogsértés megszüntetésére.

A házasság felbontása minden esetben kihatással van a gyermekre, éppen ezért nagyon fontos kérdés, hogy a szülők között miképpen alakul a szülői felügyelet gyakorlása, vagy a gyermekkel történő kapcsolattartás. A váltott gondoskodás egy viszonylag új lehetőség, amit a szülők közös vagy akár egyetlen szülő kérelmére a bíróság a gyermek érdekében elrendelhet. Írásunkban a váltott gondoskodás néhány gyakorlati problémájára és jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Ügyvéd Irodánk nevében ismeretlen tettesek küldtek adathalász e-maileket. Ezeket az üzeneteket NEM mi küldtük, kérjük, legyetek óvatosak, és ne kattintsatok gyanús linkekre vagy adjatok meg személyes adatokat!
Dolgozunk az ügy megoldásán.

2025. június 28-tól hatályba lép az új akadálymentességi törvény, amely alapjaiban változtatja meg a lakossági banki és pénzügyi szolgáltatások működését. Az új szabályozás célja, hogy a fogyasztók számára hozzáférhetőbbé és egyenlő esélyekkel igénybe vehetővé tegyék ezeket a szolgáltatásokat. Nézzük, mit is jelent ez a gyakorlatban! A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) egy ajánlás kiadásával kívánja elősegíteni, a fogyatékossággal élő ügyfelek esélyegyenlőségének biztosítását összhangban az Országos Fogyatékosságügyi Programban (a továbbiakban: Országos Fogyatékosságügyi Program) és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégiában foglalt célkitűzésekkel.