2018-11-04 | E-trade, Érdekességek, IT jog
Az Európai Unióban az elektronikus kereskedelem térnyerésével kiemelt jelentőségűvé vált az Unió egészére történő egységes szolgáltatások nyújtása. Ezért a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú korlátozással lépett fel az Európai Parlament és Tanács új rendeletével.
Az utóbbi időben a vállalatok világszerte generatív mesterséges intelligencia (GenAI) megoldásokat vezettek be, adataik hatékony és egyszerű kezelése és átláthatósága érdekében. Mivel a legtöbb esetben a GenAI-modellnek "hosszú távú memóriával" kell rendelkeznie, szinte minden vállalati megoldáshoz szükség van egy vektoradatbázisra, amelyet a modell futásidőben lekérdezhet a felhasználói kérdés megválaszolásához szükséges kontextus eléréséhez.
Azonban az eddig rendkívül biztonságosnak hitt megoldás egy olyan kellemetlen igazságot rejt, amely hatalmas adatvédelmi aggályokat vethet fel.
Kipróbálta már Ön, hogy hogyan nézne ki húsz-harminc évvel később? Esetleg megnézte magát kedvenc filmje főszereplőjeként? (Igen a Puzzlme-re gondolunk!) Ha a válasz igen, akkor már biztos lehet abban, hogy kipróbálta a deepfake technológiát. A kezdetben ártatlan játéknak tűnő technológia mára azonban már a vártnál is nagyobb problémákat hordozhat magában.
10 évvel ezelőtt mutatták be a Black Mirror azt a részét, amelyikben egy nő egy olyan szolgáltatás segítségével klónozza halott volt párját, amely a közösségi médiában közzétett bejegyzéseit és szövegeit elemezve újrateremti a személyiségét. Az epizód 2013-ban még meglehetősen futurisztikusnak tűnt, de éppen a hihető határán volt - elvégre sokan már akkor is kiterjedt digitális lábnyomokat hagytunk magunk mögött a telefonjainkkal és számítógépeinkkel. Most azonban a klónozás valósággá vált?
Állunk rendelkezésére az információs technológiával kapcsolatos jogi kérdések tekintetében!
Kapcsolat
