2019-11-15 | Érdekességek, IT jog
A különböző startupok, kezdő mikro, kis-és középvállalkozások első és talán legnagyobb problémája a megfelelő finanszírozási forrás megtalálása. Az esetek többségében még a legjobb ötlettel rendelkező vállalkozásoknak is jelentős kezdő tőkére van szükségük annak érdekében, hogy terveiket megvalósíthassák és az ötleteikből valódi hasznot realizáljanak. Az induló vállalkozások tőkeszerzésési problémáira nyújthat megoldást a közösségi finanszírozás. Jelen cikkünkben a crowdfunding lényegét és főbb jellemzőit mutatjuk be.
Mi a közösségi finanszírozás (Crowdfunding)?
A crowdfunding egy alternatív finanszírozási formaként kínálkozik a vállalkozások részére, ami túlmutat a hagyományos, pénzügyi intézetektől, vagy a kevés számú de nagy tőkével jellemző befektetőktől megszokott lehetőségeken.
Crowdfunding alatt olyan internetalapú platformokat használó finanszírozási megoldásokat értünk, amiken keresztül nagyszámú magánszemély vagy szervezet egyenként kis összeggel finanszíroz különböző elképzeléseket, ötleteket, vállalkozásokat.
A közösségi tőkegyűjtő platformok sokszor szakosodnak például informatikai, gyógyszerészeti, telekommunikációs vagy egyéb területekre. A crowdfunding platformok közös vonása az egyszerű és áttekinthető használat, segítségükkel pedig a jelentősebb hírnévvel vagy marketing kampánnyal nem rendelkező vállalkozók is képesek tőkét gyűjteni.
Típusai
A közösségi finanszírozásnak a befektetőknek ígért ellentételezés formája alapján több típusát különböztetjük meg:
§ Részvény-típusú (equity-based): Ebben a formában a kezdő vállalkozás bemutatja saját ötletét, és a pénzösszeget fizető támogatók tulajdont (részvényeket) szereznek magában a társaságban. Ez a forma igényli a legnagyobb elköteleződést a befektetők részéről, ráadásul a tőkebefektetés után értékpapír kibocsátást is feltételez, aminek szigorú jogi szabályozása van. Ezen okokból kifolyólag ezt a formát nevezhetjük a legkevésbé népszerűnek a befektetők körében.
§ Hitel-típusú (lending-based): Ebben a típusban a finanszírozók hitellel támogatják a forrás után kutató cégeket, vagy magánszemélyeket. A támogatók fix kamat fejében bocsátanak meghatározott pénzösszeget az igénylők rendelkezésére.
§ Adakozási jellegű (donation-based): A pénzösszeget fizető nem kér ellenszolgáltatást támogatásáért. Cserébe általában valamilyen jutalomban részesülnek, ami megnyilvánulhat termékmintában, kedvezményben, vagy egyéb kisebb juttatásban.
§ Jutalmazás jellegű (reward-base): Ezen crowdfunding típus az elérendő cél érdekében történő előfinanszírozási jogviszony-rendszert hoz létre. Az ötletgazdák a támogatás reményében ellenszolgáltatást ígérnek, ami megnyilvánulhat például a támogatók részére egy mű létrehozásában és átruházásában vagy akár feladatvégzésben is. Az ötletgazdák és a támogatók között ilyenkor általában vállalkozási vagy megbízási szerződés jön létre, melynek keretében az ötletgazdákat a támogatók felé anyagi felelősség is terheli arra az esetre, ha a vállalkozás nem lenne sikeres.
A fenti négy fő típus mellett egyéb speciálisabb, valamint hibrid típusú modellek is léteznek.
A közösségi finanszírozás előnyei
A különböző közösségi finanszírozási rendszerek közös jellemzője, hogy mivel interneten keresztül működnek, elindításukhoz a hagyományos pénzügyi közvetítőkre nincs szükség, így időt és pénzt spórolhatnak az induló vállalkozások.
A támogatást igénylő vállalkozások minősítése előre meghatározott paraméterek alapján történik, ennek köszönhetően az ötletgazdák részéről kevesebb élőmunkára van szükség, így olcsó és hatékony módon juthatnak támogatáshoz.
A támogatók az egyes startupok közül jól átlátható, rendszerezett módon válogathatnak, különböző kategóriákra történő szűrések (pl. az ötlet felhasználási területe, szükséges tőke mennyisége stb.) alkalmazásával.
A crowdfunding első sorban a kisebb, tőkehiánnyal rendelkező vállalkozásoknak jelent megoldást az ötletük megvalósításához szükséges induló tőke megszerzéséhez. A már működő, komolyabb hírnévvel és infrastruktúrával rendelkező vállalkozások rendszerint inkább a hagyományos tőkegyűjtési megoldásokat szokták preferálni.
Hátrányok
A közösségi finanszírozás egyik hátránya, hogy bizonyos piaci szereplők számára a platformokon való megjelenés, így az ötlet közzététele és finanszírozók számára való elérése komoly akadályt jelenthet. A crowdfunding platformok ugyanis szigorú előírásokat támasztanak az ötletgazdák számára, amelyeknek maradéktalanul meg kell felelniük. A platformokra történő regisztrációs kötelezettség, valamint már önmagában az internet alapú elérés bizonyos vállalkozóknak problémát jelenthet.
Másik hátrány, hogy amennyiben a platformon az ötlet megvalósításához szükséges, meghatározott tőkemennyiséget a vállalkozás részére juttatott támogatások összege a vállalkozás indulásának tervezett idejéig nem éri el, az ötletgazdának sok esetben kötelessége az addig rendelkezésére bocsátott tőkét a támogatók részére visszautalni. Ebben az esetben az ötletgazdának jelentős presztízscsökkenést is okozhat a projekt meghiúsulása.
Hosszú távon a közösségi finanszírozási platformokat használó ötletgazdáknak azzal a kockázattal is szembesülniük kell, hogy a sikeres, befutó vállalkozásuk túlságosan nagy részét lesznek kötelesek más személyekkel, azaz a támogatókkal „megosztani”. Ez a kockázat a részvény-típusú közösségi finanszírozási rendszer esetén a legnagyobb.
A közösségi finanszírozás Magyarországon
A crowdfunding eddig leginkább az angolszász országokban ért el nagy sikereket, azonban Magyarországon belül is van már lehetősége a vállalkozásoknak ezen alternatív finanszírozási rendszer előnyeinek kihasználására.
Magyarországon többek között a GiveMyChance, a régebb óta működő AdjukÖssze.hu valamint az Indiegogo oldal segítségével lehet megkezdeni a tőkegyűjtést, ezen az utóbbi oldalon bármekkora összeg összegyűjtése esetén megkapja a pénzt az adott vállalkozás. Fontos megjegyezni, hogy bizonyos külföldi oldalak hazai vállalkozások számára is elérhetőek.
Külföldön leginkább a KickStarter oldala a legnépszerűbb, melyen a több platformhoz képest több projekt támogatására kerül sor, viszont szigorúbb szabályozási feltételeket támaszt az ötletgazdákkal és a projektekkel szemben. Kisebb, de legalább olyan sikeres crowdfunding oldal a CrowdSupply valaminta GoFundMe.
További népszerű crowdfunding oldalak a Patreon, Crowdrise, Lending Club, AngelList, Crowdcube és a GoGetFunding.
Összefoglalva
Összességében elmondható, hogy a közösségi finanszírozás leginkább a kisebb, kezdő vállalkozások számára jelenthet hatékony alternatív megoldást a szükséges kezdő tőke megszerzéséhez. A komolyabb háttérrel rendelkező, már működő vállalkozások szintén kihasználhatják a crowdfunding nyújtotta lehetőségeket, azonban a felmerülő kockázatokat minden esetben komolyan és átfogóan értékelni kell annak érdekében, hogy a vállalkozás számára a tőkegyűjtés ezen módja előnyös legyen.
